Adók és járulékok

A béralku során nem árt, ha tisztában vagy azzal, hogy mennyibe kerül a munkáltatódnak a Te foglalkoztatásod. És az is fontos, hogy értsd, a bruttó béredből mi mindent vonnak le, és miért.

A szabályok évente módosulhatnak, többnyire az adó- illetve társadalombiztosítási törvénnyel együtt. Ezért nem árt januárban tájékozódni a változásokról, amik lehetnek akár igen drasztikusak is.  Milyen levonásokat eszközölnek a munkáltatók a bruttó bérből – és miért? Az alábbi százalékok a bruttó bér összegének százalékait jelentik.

Társadalombiztosítási, azaz TB járulék: 18,5%. Ez a korábbi nyugdíjbiztosítás, egészségügyi járulék és munkaerőpiaci járulékok összevonásából jött létre, összegszerűen ugyanannyi mint korábban. (10%+7%+1,5%). Ez az összeg jelenleg a közös kalapba kerül, innen fizetik a “munkanélküli segélyeket”, nyugdíjakat, egészségbiztosítást. Ezek biztosítás jelleggel működnek, tehát a Te fizetésedből levont összeg nem érinti a Te esetleges munkanélküli járadékodat, de remélhetőleg soha nem is lesz ez számodra érdekes. Az egészségbiztosítás a Te biztosításod arra az esetre, ha egészségügyi ellátásra szorulnál, de ebből a közös kalapból finanszírozzák a többiek ellátását is. Tehát a befizetett összegnek nincs köze ahhoz, hogy mennyit fordít rád az állam amennyiben egészségügyi ellátásra szorulsz. Ezt hívják szolidaritásos rendszerű társadalombiztosításnak. Beléphetsz önkéntes alapon ún. önkéntes egészségbiztosítási pénztárakba – némi adókedvezmény is jár hozzá -, és az ott kamatoztatott pénzed viszont teljes egészében a Te javadat szolgálja. Amennyiben a munkáltatód befizeti ezen járulékot ( ami kötelező), akkor Te biztosítottá válsz, és jogosult vagy pl. családi pótlék, táppénz stb. igénybevételére. A nyugdíjbiztosítás is hasonlóan működik, az ún. felosztó-kirovó rendszer van életben, azaz közös a kalap, és ezzel csak jogosultságot szerzel a nyugdíjra. (Az egyéni számlás tervek nem igazán valósultak meg.)

Személyi jövedelemadó: 15%. A magyar személyi jövedelemadórendszer 2011 óta egy-kulcsos, azaz a bruttó bér 15%-a.

2021-ben (február 1-től csak, mert kissé késtek a tárgyalások ezügyben) a minimálbér havi 167.400,-Ft. Van még az ún. garantált bérminimum, ami a minimum középfokú végzettséget igénylő szakmáknál kötelezően adandó bér, ez bruttó 219.000,-Ft. Ne aggódj, az informatika nem ilyen. Adhatnak kevesebbet is ennél, ha elfogadod. 😛

Milyen kedvezmények vannak?  Jaj, de jó, kedvezmények is vannak… Családi adókedvezmény:  1 gyereknél havi 66.670,-Ft, 2 gyereknél gyerekenként 133.330,-Ft, 3 gyerek felett, gyerekenként 220.000,-Ft az adóalapkedvezmény évente. Az adókedvezmény családilag értendő, azaz nem veheti igénybe egyszerre mindkét szülő, viszont megoszthatják a kedvezmény összegét egymást között. Erről nyilatkozni kell minden év januárjában a bérelszámolóknál.

Milyen befizetési kötelezettségei vannak a munkáltatóknak? Fontos, hogy megértsd mennyibe kerülsz Te a munkáltatónak! Az alábbi százalékok szintén a bruttó bér összegének százalékait jelentik. Ezen járulékokat a munkáltatók a bruttó béreden felül fizetik be az államnak különböző célokra.

Szociális hozzájárulási adó 2021-ben 15,5%. Ez is a szolidaritáselven működtetett egészségügyi ellátás, a munkanélküliek álláskeresési járadéka és a nyugdíjrendszer finanszírozására szolgál. Tehát amit ide befizet utánad a munkáltatód, abból lesz a mostani nyugdíjasoknak nyugdíja. (Amit majd akkor fizetnek be amikor Te nyugdíjas leszel, abból meg a Te nyugdíjad.)

Szakképzési hozzájárulás: 1,5%. Ez az összeg a cégek hozzájárulása a szakközépiskolák (szakgimnáziumok) illetve szakmunkásképzők (szakiskolák) fenntartásához.

Egészségügyi hozzájárulás (EHO): 14%, illetve 22%. Ez egyes cafeteria-elemek után fizetendő járulék, például az étkezési jegy, vagy a SZÉP kártyára kerülő összeg után. Viszont a számítás alapja a juttatás értékének 1,18- szorosa. Miért? Csak. Tehát kapsz 5000 Ft értékű Erzsébet utalványt, és 5000*1,18*0,14 lesz az EHO. 2017 január 1-től pedig kitalálták, hogy ez csak X összegig van így, és afelett 1,19-es szorzó, és 22% az EHO, és nem béren kívüli juttatásnak hívják, hanem “egyes meghatározott juttatásnak”.

Kifizetői személyi jövedelemadó: 15%. Szintén a cafeteria-elemeket terheli, és ugyanúgy az 1,18-szeresét kell venni alapnak. Ez akkor van, amikor a cég vesznek egy pizzát a céges csapatépítőn. Az a pizza nem csak nem ingyen volt, hanem meg is van adóztatva. Ne kérd a pizzát. Kérj céges helikopterezést.

Fentiekből következik, hogy a bruttó béreden felül egy cég még további legalább 17%-ot fizet az államnak a közös kalapba.

Töltsd le a bérkalkulátort*  és könnyen megtudhatod, hogy egy havi bruttó összegből pontosan mennyi lesz a havi nettód, és mindez mennyibe kerül a munkáltatódnak! A tavalyi számítás is megtalálható a fájlban. (Sőt, az előzőek is.)

Ha bármilyen kérdésed van vagy netalán hibát vennél észre, fordulj hozzánk bizalommal!

*Ezen segédlet csupán tájékoztató jellegű, és nem szolgál bérszámfejtési célokat!!!

Kapcsolódó linkek

Officina.hu / közalkalmazotti bértábla
HR portál / fizetésemelés
Munkaügyi fórum
Alkalmazottakat bejelentés nélkül alkalmazó cégek listája
Tájékoztató az 1%-os felajánlásról